Gyümölcsök, vitaminok

CINK
A legnagyobb koncentrációban, a szemben, hajban, és a férfi nemi szervekben van jelen, de megtalálható a májban, a vesékben, és az izmokban is. Alkotórésze többek között a hasnyálmirigy által termelt inzulinnak is. A növekedéshez és a fehérjék szintéziséhez van rá szükségünk. Segíti a sebek gyógyulását, a nemi érést, a bőr, a haj, a körmök épségét. Megfázás, nátha, torokfájás esetén lerövidíti a gyógyulási időt, ám ez a hatása csak felnőtteknél figyelhető meg. Részt vesz a fehérje-, zsír- és nukleinsav-anyagcserében. Felszívódásának hatékonysága: 20-30 százalék. Cink hiányában a gyerekeknél törpenövés, a herék elsorvadása, felnőtteknél elhúzódó sebgyógyulás, csökkent étvágy és ízérzés, letargia, hasmenés, bőrgyulladások jelentkezhetnek.
• Forrása: vörös húsok, máj, tojás, hüvelyesek magja, dió. Jobban hasznosul az állati eredetű, mit a növényi eredetű táplálékból.
• Napi szükséglet:15 mg

FLUOR
A szervezet fluor-tartalmának legnagyobb része a csontokban és a fogakban található. Az elégtelen fluorbevitel okozója lehet a fogszuvasodás kialakulásának. Különösen a terhesség, a szoptatás időszakában, és a kisgyermekek fluorid szükségletére kell nagy hangsúlyt fektetni, mert a védőhatás a fogak kibújása előtt a legkifejezettebb. Hiánya esetén fognövekedési, csontosodási zavarok, fogszuvasodás alakulhat ki. Az ivóvízben és a fluoridos fogkrémekben található fluor a szervezetre káros hatást gyakorolhat, felhalmozódva növelheti a rák kockázatát. Túladagolása okozatja még a csontok károsodását, a vesék működésének csökkenését és károsodását, az izomzat és az idegrendszer működési zavarát.
• Forrása: tengeri halak, kukorica, majoránna, petrezselyem
• Napi szükséglet: 1,5 mg

JÓD
A szervezetben lévő jód nagy része a pajzsmirigyben található, mert a jód a pajzsmirigyhormonok szerves része, így részt vesz az anyagcsere szabályozásában, befolyásolja a növekedést, az idegrendszer működését, de közvetve hat a vérkeringésre is. Azokon a területeken, ahol a talaj, ennek következtében az ivóvíz, és a növények jódban szegények, halmozottan fordulnak elő golyvás megbetegedések, valamint gyakoribb az elhízás. Hiánya esetén az anyagcsere lassul, depresszió fiatal korban kretenizmus léphet fel, várandós anyáknál a magzat elhalásával, magzatfejlődési rendellenességekkel, spontán vetéléssel fenyegethet. Túladagolása emelkedett pajzsmirigyműködést eredményez, toxikus tünetekkel együtt.
• Forrása: tengeri halak, kagylók, jódozott konyhasó (25 mg/kg kálium-jodidot tartalmaz). A legkevesebb jódot a gyümölcsök tartalmazzák. Egyes növényi eredetű élelmiszerek gátolják a jód hasznosulását a szervezetben, ilyen a kel, kelbimbó, retek.
• Napi szükséglet: 0,15 mg

KRÓM
A szervezet krómtartalmát pontosan nem ismerjük, de az biztos, hogy az életkor előrehaladtával mennyisége csökken. Ez a nyomelem aktívan részt vesz a szénhidrát-anyagcserében, elősegíti az inzulin hatását. Hiánya feltehetően a koszorúér-megbetegedés és a cukorbetegség egyik okozója.
• Forrása: Teljes kiőrlésű gabonamagok, hüvelyesek magjai, hús, máj, sajt.
• Napi szükséglet: 50-200 mg

MANGÁN
A mangán számos enzim aktívatora, részt vesz a szénhidrát- és lipidanyagcserében, a fehérje-, a dezoxiribonukleinsav, és a ribonukleinsav szintézisében. Szervezetünkben 12-20 mg mangán van, vegyes táplálkozás mellett nem fordul elő hiányállapot. Forrása: gabonafélék, ezek teljes őrleményei, dió, mogyoró, de a tejtermékek és a húsok csak kis mennyiségben tartalmazzák.

MOLIBDÉN
A molibdénhiány ritka, és csak mesterséges táplálás kapcsán észlelték eddig. Alapvetően szükséges az anyagcserefolyamtokhoz, segíti a májműködést, a káros anyagok lebontását, hám és csontképző, valamint immunjavító. Hiánya enyhe esetben pszichés labilitást (ingerlékenységet), súlyosabb formában idegrendszeri tüneteket, például látászavart okozhat, de előfordulhatnak ízületi bántalmak, illetve potenciazavarok is.
• Forrása: gabonák, hüvelyesek, zöldfőzelékek
• Napi szükséglet: felnőttkorban 250 mg, gyerekeknél kevesebb. A napi ajánlott mennyiség 40-szerese fölötti dózis csökkenti a réz felszívódását a szervezetben.

RÉZ
A szerveztünkben megtalálható réz alkotórésze az oxidációs folyamatokban résztvevő enzimeknek. Elsősorban a szemben, májban, szívben, vesében, az izomzatban és az agyban található. Leginkább azért van rá szükség, hogy a vas megfelelően működjön a szervezetben, de fontos szerepe van a vérképzésben és a központi idegrendszer zavartalan működésében is.
• Forrása: máj, hüvelyesek tartalmazzák.
• Napi szükséglet: 2-3 mg

SZELÉN
Szervezetünkben körülbelül 6 mg szelén van, amely a májban a legmagasabb koncentrációjú, de a fogzománcban és körömben is kimutatható. A szelén antioxidánsként működik, tehát megköti a szabad gyököket, ezáltal jótékony hatású lehet bizonyos rákos betegségek –különösen tüdő-, prosztata-, vastagbél- és végbélrákok- kialakulásának megelőzésében. Hiánya fokozhatja a szívbetegségek kockázatát is.
• Forrása: tengeri állatok húsa, a máj, a vese, a hús, és a teljes kiőrlésű gabonamagvak.
• Napi szükséglet: 0,2 mg alatt (e feletti mennyiség toxikus hatású lehet)

VAS
Vaskészletünk 70 százaléka a vérben, a többi a májban, lépben, és a csontvelőben raktározódik. A vörösvértestek fontos alkotórésze, elősegíti az oxigén szállítását a vérben, valamint az anyagcserét. A vas elengedhetetlenül szükséges a légzőfunkciók egészséges működéséhez, de fontos szerepe van a szöveti oxidációban és az oxigén szállításában is. Csökkent vasbevitel esetén a szervezet legutoljára használja fel a vérben lévő vaskészletet, először a lágyszervekben található mennyiség kezd csökkenni és csak ezek kimerülését követően csökken a vér hemoglobin tartalma, és fejlődik ki a a jól ismert vashiányos vérszegénység. A C-vitamin jó hatással van a vas felszívódására, és egy kevés rézre is szükség van ahhoz, hogy a vas megfelelően működjön a szervezetben. Fontos tudni, hogy a növényi tálálékkal bevitt vas, nehezebben szívódik fel, mint az állati élelmiszerben lévő. A vas felszívódását csökkentik a csersav tartalmú tápanyagok, így a kávé, tea, de a gabonamagvak is. Terhesség alatt és a szülést követő időkben fokozott vasbevitelre van szükség, nem csak a szülésnél történő vérveszteség miatt. Vashiány könnyen felléphet még vegetáriánusoknál. E hiányállapot tünetei általában a fáradékonyság, sápadtság, hajhullás, bőr és körömproblémák, immungyengeség.
• Forrása: vörös húsok, egyéb húsok, máj, halak és kagylófélék, tojás, diófélék, aszalt gyümölcsök, és sötétzöld leveles zöldségfélék
• Napi szükséglet: 10-12 mg

FOSZFOR
Fontos szerepet tölt be a fehérje, -szénhidrát- és zsíranyagcserében. A foszfor 80-85 százaléka a csontok, fogak szilárdságáért felelős. Mivel jelentős szerepe van a szervezet kémhatás szabályozásában is, ezért a folyadéktereken is megtalálható, igaz, csak kis mennyiségben. Szervezetünk a tartalékenergiáinak egy részét is foszforvegyületek formájában raktározza. Szükséges az idegrendszer működéséhez, a fehérjeszintézishez és az enzimek működéséhez is.
• Forrása: A foszfor minden élelmiszerben megtalálható, ezért táplálkozási eredetű hiánya nem jellemző, már csak azért sem, mert az élelmiszeripar – elsősorban savanyító adalékanyagként – egyre több foszfort használ fel. Hiányállapot legfeljebb tartós savmegkötő terápiák kapcsán léphet fel, és ilyenkor a növekvő kalcium-kiválasztás miatt esetleges csontritkulás léphet fel.
• Napi szükséglet: kb. 620 mg (serdülő korban és 70 év felett 780 mg)

FLÓR
Az emberi szervezet kb. 0,15 százalék klórt tartalmaz, amely a gyomorsósav részeként a szervezet só-vízháztartásának és sav-bázis egyensúlyának fenntartásában játszik fontos szerepet.
• Forrása: A klorid bevitele elsősorban a konyhasó bevitelét jelenti. A napi klórbevitel a legtöbb embernél magas, ami a sós ételeknek és a klórozott csapvíznek köszönhető. Külső pótlást éppen ezért nem igényel a szervezetünk belőle. Túladagolása hosszú távon allergiát, asztmát, rákos megbetegedést okozhat.

KALCIUM
A szervezetünkben lévő kalcium 99 százaléka a csontokban, fogakban található kalcium-foszfát formájában. Élettani szerepe a csontok keménységének, nyomásszilárdságának fenntartásában van. A maradék 1 százalék, ami a sejteken kívüli folyadékban és a lágy szövetekben található, felelős szerepe van az ingerlékenység szabályozásában, az izom-összehúzódás megindításában, a véralvadásban, a különböző membránok épségének fenntartásában és egyes enzimek működésében.
• Forrása: Elsősorban a tejtermékekben és az olajos magvakban található. Felszívódását a D vitamin segíti elő. Zsírfelszívódási zavarok esetén úgynevezett kalciumszappanok keletkeznek a szervezetben. A kalciumbevitel 20-40 százaléka hasznosul. Túladagolás esetén lerakódik az érfalakon és a vesékben, így trombózist vagy vesekövet okozhat.
• Napi szükséglet: 800 mg

KÁLIUM
Káliummennyiségünk 97 százaléka a sejteken belüli vízterekben található. A kálium a nátriummal együtt részt vesz az ingerületi folyamatokban, így az ideg-, és izomműködésben, a sav-bázis egyensúly és az ozmotikus nyomás fenntartásában Ezért lehet veszélyes, ha valamilyen betegség miatt (pl.: tartós hasmenéssel járó probléma) a szervezet sok vizet veszít, hiszen ilyenkor káliumhiány keletkezik, aminek következtében megállhat a szív.
• Forrása: Gyakorlatilag minden élelmiszerforrás tartalmaz káliumot, azonban a növényi eredetű élelmiszerekben a kálium-nátrium arány a kálium javára tolódott el, ezért ezek hasznosulása kedvezőbb..
• Napi szükséglet: 3000 mg

MAGNÉZIUM
Fele a csontrendszerben, a többi nagyrészt a sejtekben található. Szerepe az ideg-, és izomműködésben, valamint számos enzim működésén keresztül a fehérje-, szénhidrát-, és zsíranyagcserében van.
• Forrása: zöldségfélék, hüvelyesek, gabonafélék, gyümölcsök,
tejtermékek, hal.
• Napi szükséglet: 300 mg.

NÁTRIUM
Szervezetünkben lévő nátrium 60-65 százaléka kicserélhető formában, a test víztereiben, 35-40 százaléka kötött formában, a csontokban, a kötőszövetekbentalálható. A vízháztartás szabályozásában játszik szerepet, aktivizálja a különböző enzimeket, hozzájárul a szénhidrát és a fehérje beépüléséhez. Sok nátriumot veszíthetünk nehéz fizikai munka végzésekor, magasabb hőmérsékletű és nedvességtartalmú környezetben, erős verítékezéskor, de normák körülmények közt is veszítünk a szervezetünkben lévő mennyiségből. Ez nem baj, mert felhalmozódásának komoly szerepe van a magas vérnyomás kialakulásában.
• Forrása: Konyhasó és minden sós étel. Az élelmiszeripari technológiai eljárások során jelentős mennyiségű só kerülhet az egyes élelmiszerekbe, ami egészségtelen.
• Napi szükséglet: 100 mmol/nap (kb. 5 g konyhasó)

Az ásványi anyagok megfelelő mennyisége és aránya a szervezetben, elengedhetetlen annak
kiegyensúlyozott működéséhez. Ezeket az anyagokat kizárólag külső forrásból tudjuk bevinni étkezés útján vagy táplálék-kiegészítő formájában.

Ahhoz, hogy az emberi szervezet megfelelően működjön vitaminokra, ásványi anyagokra, nyomelemekre van szüksége. Arról nagyon sokat hallhatunk, hogy a vitaminok miért szükségesek, de azt kevesen tudják, hogy az ásványi anyagok ugyanolyan fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében, hiszen ezek nélkül nem tudnánk feldolgozni a szervezetünkbe bevitt tápanyagokat (szénhidrát, fehérje, zsír) és a vitaminok jótékony hatása is az ásványi anyagok segítségével érvényesül.

Ásványi anyagokat nem képes előállítani a szervezetünk, míg néhány vitamint igen. Ezért az ásványi anyagokat kívülről kell bevinni táplálkozás révén, vagy étrend-kiegészítők fogyasztásával. Az ásványi anyagok a szervetlen környezetben a kőzetekben vagy ércekben előforduló vegyületek, melyek a talajba kerülve szívódnak fel a növényekbe, amiket megeszünk. Tehát a növények közvetítésével kerülnek a táplálkozási folyamatba. A testünkben lévő ásványi anyagokat, annak alapján, hogy azok milyen mértékben vannak jelen a szervezetünkben makro-és mikroelemeknek nevezzük. A testünk tömegének 0,005 százalékánál nagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyagokat makroelemeknek, az ennél kisebb mennyiségben előforduló anyagokat mikroelemeknek nevezzük. Az előbbiből átlagosan 100mg-ra van szükségünk naponta. Ilyenek pl.: a nátrium, kálium, kálcium, magnézium, foszfor. Az utóbbiból vagyis a nyomelemekből - vas, cink, mangán, szelén - csak átlag napi 15mg szükséges.

Egy egészséges felnőtt ember testtömegének körülbelül 4 százaléka ásványi anyagokból áll, ezek legnagyobb része a csontokban található. Amilyen kis arányban vannak jelen, olyan nagy a jelentőségük, hiszen rendkívül fontos életfolyamatokat szabályoznak, így például: növekedés, megfelelő immunműködés, sav-bázis egyensúly, vagy energiatermelés. Az ásványi anyagok az anyagcsere szinte minden fázisában fontos szerepet töltenek be. Egy-egy ásványi anyag több funkciót is ellát a szervezet zavartalan működése érdekében.
Mennyiségük akár kevesebb, akár több a szükségesnél, egyaránt különféle betegségek előidézője lehet. Az ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az optimális tápanyag ellátottsághoz, a megfelelő testi és szellemi fejlődéshez, az egészség fenntartásához, valamint egyes betegségek megelőzéséhez. Ha a szervezet számára fontos ásványi anyagok közül akár csak egy is hiányzik, akkor a többi sem tudja megfelelően betöl¬teni feladatát. A szükséges mennyiséget elsősorban az életkor, a nem, az egészségi állapot, és egyes esetben a fizikai aktivitás mértéke határozza meg.

Édesgyökér

Az édesgyökérből származó flavonoidoknak testzsírtömeget csökkentő hatása van, ezért akik fogyasztják, megszabadulhatnak a túlsúlytól…

A ma embere aligha fedezi fel az ánizs ízű, barnás, vagy csaknem fekete édességekben, illetve az bizonyos italokban, egyik „örökzöld” gyógynövényünk, a valódi édesgyökér – tudományos nevén Glycyrrhiza glabra ízét, ami pedig rendkívül jellegzetes. Anyáink, nagyanyáink generációjából a vidéken élők még rendszeresen rágcsálták hámozottan vagy hámozatlanul a friss vagy már száraz gyökeret tipikus édes íze kedvéért. Falusi piacokon értéket képviselt a jó minőségű édesgyökér és minden apró bolt tartott olcsó „bocskorszíjat”. Ma már a legtöbb árus valószínűleg meglepődne, ha édesgyökeret kérnénk tőle, és a zsinegszerű, sötétbarna, fénylő, jellegzetes illatú bocskorszíj sem tartozik a gyermekek elsőszámú kedvencei közé. Már csak bizonyos alkalmi vásárokon találkozhatunk hasonlókkal. Az pedig minden bizonnyal teljesen a múlté, hogy a kertben bogarászva örömmel felfedezzük az elvadult növényt, és elszánt kísérletet tegyünk a tarackhoz hasonló kinézetű, édes ízű gyökér kiásására.

Zsírégető hatás

Az igazi édesgyökeret több mint 4.000 éve ismeri az emberiség, és már az ókori Egyiptomban is fogyasztották. Érdekessége, hogy mindmáig a hagyományos és alternatív gyógyászatban, a keleti és a nyugati országokban egyaránt kiemelt szerepe van. Bár az édesgyökér alkalmazási módja az idők során számos tekintetben átalakult, ez nem jelenti azt, hogy használatának gyakorisága csökkenő tendenciát mutatna. Ellenkezőleg! Hollandiában és a skandináv országokban például kiemelt népszerűségnek örvend, cukorkák, sör, sőt tömény szeszesitalok elkészítéséhez is használják. Az utóbbi időben a kutatók érdeklődésének is középpontjába került ez az ősi növény és vélhetően többen foglalkoznak vele, mint korábban. Számos régóta ismert kedvező hatása mellett nemrégiben kezdték el komolyabban tanulmányozni a növény zsírégető hatását, melyet tudományos kísérletek igazolnak. A kutatók, az eredmények alapján megfogalmazták,
hogy a Glycyrrhiza glabra hidrofób frakciójának elhízás-ellenes hatása van. Ezen elmélet alapján a növény flavonoidjainak koncentrációjával fejlesztették ki az édesgyökér flavonoid olajat (LFO), amelynek jótékony hatásai vannak a túlsúlyos egyedekre.

Közkedvelt az ajurvédikus gyógyászatban

Az ősi keleti gyógyászat rengeteg bölcsességgel rendelkezik. Nem véletlenül használják nagy előszeretettel az édesgyökeret bizonyos betegségek kezelésénél.

Az igazi édesgyökér jótékonyan hat az asztmára, a bronchitiszre, vagy hörghurutra és az asztmás légzésre. Alkalmazzuk száraz köhögés esetén, amikor a nyálka felköhögése felettébb nehézkes, valamint torokgyulladás, gégegyulladás és mandulagyulladás esetében, mert az édesfa folyékonyabbá teszi a nyálkát. Specifikus ellenszer a mellkasban szétáradó levegő (prana vayu) rendellenes működése miatt kialakult váta típusú köhögésre. Az édes, nehéz és olajos tulajdonságai miatt különleges fiatalító (rasayana) hatással van a váta dósára. Hasonlóan kiváló az olyan fertőzésekre, amelyek során sárgás-zöld köpet képződik a szervezetben, ami egyébként túlfokozott pitta működésre utal. Nagy adagokban hánytatószerként használják, amit terápiás hánytatás során (vamana) alkalmaznak, hogy ekképpen tisztítsák ki a felgyülemlett kaphát a tüdőből és a gyomorból.

Emésztés

Az édesgyökér specifikus gyógynövénynek számít a fekélyek kezelésében – a gyomor-, nyombél-, és száji fekély ellen. Hasznos szer mindenféle béllel kapcsolatos gyulladás esetén, valamint fájdalommal kísért görcs ellen. Kiválóan alkalmas a túlzott savasság kezelésére, mivel az édesgyökér lehűti a pachakapittát (a pitta dósának azt a részét, amely az emésztést, a táplálék feldolgozását, valamint a metabolizmust szabályozza a megfelelő tápérték és szövetek felépítésében). Gyakran használják a belekben és a tüdőben fellépő belső vérzés elállítására. A fájdalomcsillapító hatása miatt a belek nedvessé válnak és ellazulnak, ezért igen hasznos szer a váta-pitta típusú székrekedés kezelésében. Kis adagokban hányás elleni szer (főleg, ha a hányingert a túlzott forróság okozza), míg ezzel szemben nagy adagokban hánytatószer.

Máj

A gyógynövénynek kitűnő májvédő szerepe van az olyan bajoknál, mint a májgyulladás és krónikus májbetegség. Az igazi édesgyökér a ranjakapittára fejti ki hatását és lecsillapítja a szervezet hőjét, ami a májon keresztül a vérbe kerül. A különféle bőrbántalmak ellen alkalmazzák, mint például az akne, amelyet általában piros kiütések és gyulladás kísér. A vérre és a pitta dósára kifejtett jótékony hatása segít enyhíteni a pitta dósa szemműködést szabályozó részének (alochakapitta) rendellenes funkcióját és mindennemű szembántalmat.

Vese és idegrendszer

Az édesgyökér egy olyan receptúrának a része, amely idegrendszeri kimerülés esetén erőteljes mellékvese erősítő szer, ami ilyen mód hosszantartó erőt biztosít a vesék számára. Fiatalító hatású szer (rasayana) a szaporító szövet (shukra dhatu), illetve a szaporítószervek egésze szempontjából. A kortizolhoz hasonló hatása nagyon hasznos az Addison-kór (bronzkór) kezelésére. Mivel az idegszövet tonizálására használják, táplálja a kimerült és hiperaktív váta és pitta dósát, az olyan rendellenességek során, mint a krónikus fáradtság szindróma (ME/ CFS). Az édesgyökérre a sattva guna (jóság minőségére jellemző) tulajdonságok jellemzők, ami miatt megnyugtatja az elme működését.

Alkalmazásai élelmezésben és technikában

- Élelmiszerekben, italokban ízesítőszerként
- Édességek, cukorkák összetevőjeként
- Kakaóban illat- és ízfokozóként
- Sörben habzásfokozóként
- Impregnálószer a dohányfeldolgozásban
- Kötőanyagként, nedvesítőként
- Az extrahált gyökeret takarmányban is használják valamint gombatermesztésben komposztként.
- Tűzoltáshoz

Ajánlott termék:

http://www.flavin7hydrogen.com/page/index.php?o=1&cs=1&resz=759&sw=532172

Õshazája, génközpontja Kis-Ázsia és a Kaukázus vidéke, innen kerültek már nemesített fajtái a Római Birodalom különbözõ tartományaiba a császárság korában. Hazánk erdeiben a vadcseresznye õshonos, mindenfelé elõordul, helyneveket azonban alig és igen késõn képeztek belõle. Termõhelyükrõl elnevezett tájfajtáink közül az elsõ a híres szigetvári dió nagyságú cseresznye, melyrõl azt írják a 17. század végén, hogy hozzá hasonló másutt Magyarországon és a Török Birodalomban nem található. Ugyancsak a 16. században híres volt az ölyvedi fekete cseresznye, ebbõl kért Miksa császár oltógallyat Verancsics Antaltól 1573-ban. A 19. században híres cseresznyeként említik a baltavárit, a baltavári ökörszemet és az alföldi piacon a baranyait. Számos táji változata alakulhatott ki, de úgy tûnik, sohasem tartották fontos gyümölcsnek. Jelentõsége koraiságában volt. Az elsõ friss gyümölcs, elsõsorban a gyermekek számára csemege, de a 16. században a magyar fõurak is versengtek abban, ki tud korábbi cseresznyét a bécsi udvarba küldeni. A legkorábbi említés május másodikán küldött cseresznyérõl szól, de ez a régi Julián-naptár szerinti május másodika lehetett.

Tartalmaz káliumot, kalciumot, nátriumot, foszfort, stb. Továbbá A, B, és C vitamin. A cseresznye életét befőtt készítéssel hosszabbíthatjuk még meg, de ez az eredeti tápértéknek csupán az árnyéka. Igen magas a vastartalma, vérszegénység esetén nagyon hasznos! Nagy mennyiségben tartalmaz flavonoidokat, anthocianidineket, proanthocianidineket és C vitamint.

A cseresznye vízhajtó hatású, így vese- vagy húgyúti problémáknál sokat segíthet. Rostjaik erősítik a bélmozgásokat, székrekedés esetén ez nagyon hasznos. Görcsoldóként és fejfájás-csillapítóként is számon tartják.

Szívvédő hatású! Alkalmas lehet a terhességi hányás kezelésére. Erősíti a májat, az izmokat és az ízületeket.

Kitűnő vértisztító. Ez különösen a téli egyhangú étkezésben juthat kifejezésre, ha néha hozzájutunk a mélyhűtött gyümölcshöz, amikor a test le van robbanva. A tavaszi gyümölcsidény aztán gyorsan ellenállóvá teszi a szervezetet.

A reumatikus megbetegedés a végtagok csatlakozásainak kikopásával, kihasználtságával van összefüggésben. A csuklók, forgók érzékenyebbek a támadásokra. A beteg részek belázasodnak, a mozgásra fájdalom jelentkezhet. Ha megváltoztatjuk táplálkozási szokásainkat, megtisztítjuk a vért, enyhíthetünk a fájdalmunkon.

A cseresznye szárából főzött tea igen ízletes, szép, aranysárga színű. Gyomor- és tüdőbajok, daganatos betegségek esetén igen hasznos lehet, de minden esetben veszély nélkül iható, kellemes tea. Természetes gyógyító hatású ami megmutatkozik a rákellenes hatásában, támogatva a szervezetet a szabadgyökök elleni szüntelen harcban.