FOSZFOR
Fontos szerepet tölt be a fehérje, -szénhidrát- és zsíranyagcserében. A foszfor 80-85 százaléka a csontok, fogak szilárdságáért felelős. Mivel jelentős szerepe van a szervezet kémhatás szabályozásában is, ezért a folyadéktereken is megtalálható, igaz, csak kis mennyiségben. Szervezetünk a tartalékenergiáinak egy részét is foszforvegyületek formájában raktározza. Szükséges az idegrendszer működéséhez, a fehérjeszintézishez és az enzimek működéséhez is.
• Forrása: A foszfor minden élelmiszerben megtalálható, ezért táplálkozási eredetű hiánya nem jellemző, már csak azért sem, mert az élelmiszeripar – elsősorban savanyító adalékanyagként – egyre több foszfort használ fel. Hiányállapot legfeljebb tartós savmegkötő terápiák kapcsán léphet fel, és ilyenkor a növekvő kalcium-kiválasztás miatt esetleges csontritkulás léphet fel.
• Napi szükséglet: kb. 620 mg (serdülő korban és 70 év felett 780 mg)
FLÓR
Az emberi szervezet kb. 0,15 százalék klórt tartalmaz, amely a gyomorsósav részeként a szervezet só-vízháztartásának és sav-bázis egyensúlyának fenntartásában játszik fontos szerepet.
• Forrása: A klorid bevitele elsősorban a konyhasó bevitelét jelenti. A napi klórbevitel a legtöbb embernél magas, ami a sós ételeknek és a klórozott csapvíznek köszönhető. Külső pótlást éppen ezért nem igényel a szervezetünk belőle. Túladagolása hosszú távon allergiát, asztmát, rákos megbetegedést okozhat.
KALCIUM
A szervezetünkben lévő kalcium 99 százaléka a csontokban, fogakban található kalcium-foszfát formájában. Élettani szerepe a csontok keménységének, nyomásszilárdságának fenntartásában van. A maradék 1 százalék, ami a sejteken kívüli folyadékban és a lágy szövetekben található, felelős szerepe van az ingerlékenység szabályozásában, az izom-összehúzódás megindításában, a véralvadásban, a különböző membránok épségének fenntartásában és egyes enzimek működésében.
• Forrása: Elsősorban a tejtermékekben és az olajos magvakban található. Felszívódását a D vitamin segíti elő. Zsírfelszívódási zavarok esetén úgynevezett kalciumszappanok keletkeznek a szervezetben. A kalciumbevitel 20-40 százaléka hasznosul. Túladagolás esetén lerakódik az érfalakon és a vesékben, így trombózist vagy vesekövet okozhat.
• Napi szükséglet: 800 mg
KÁLIUM
Káliummennyiségünk 97 százaléka a sejteken belüli vízterekben található. A kálium a nátriummal együtt részt vesz az ingerületi folyamatokban, így az ideg-, és izomműködésben, a sav-bázis egyensúly és az ozmotikus nyomás fenntartásában Ezért lehet veszélyes, ha valamilyen betegség miatt (pl.: tartós hasmenéssel járó probléma) a szervezet sok vizet veszít, hiszen ilyenkor káliumhiány keletkezik, aminek következtében megállhat a szív.
• Forrása: Gyakorlatilag minden élelmiszerforrás tartalmaz káliumot, azonban a növényi eredetű élelmiszerekben a kálium-nátrium arány a kálium javára tolódott el, ezért ezek hasznosulása kedvezőbb..
• Napi szükséglet: 3000 mg
MAGNÉZIUM
Fele a csontrendszerben, a többi nagyrészt a sejtekben található. Szerepe az ideg-, és izomműködésben, valamint számos enzim működésén keresztül a fehérje-, szénhidrát-, és zsíranyagcserében van.
• Forrása: zöldségfélék, hüvelyesek, gabonafélék, gyümölcsök,
tejtermékek, hal.
• Napi szükséglet: 300 mg.
NÁTRIUM
Szervezetünkben lévő nátrium 60-65 százaléka kicserélhető formában, a test víztereiben, 35-40 százaléka kötött formában, a csontokban, a kötőszövetekbentalálható. A vízháztartás szabályozásában játszik szerepet, aktivizálja a különböző enzimeket, hozzájárul a szénhidrát és a fehérje beépüléséhez. Sok nátriumot veszíthetünk nehéz fizikai munka végzésekor, magasabb hőmérsékletű és nedvességtartalmú környezetben, erős verítékezéskor, de normák körülmények közt is veszítünk a szervezetünkben lévő mennyiségből. Ez nem baj, mert felhalmozódásának komoly szerepe van a magas vérnyomás kialakulásában.
• Forrása: Konyhasó és minden sós étel. Az élelmiszeripari technológiai eljárások során jelentős mennyiségű só kerülhet az egyes élelmiszerekbe, ami egészségtelen.
• Napi szükséglet: 100 mmol/nap (kb. 5 g konyhasó)
