Hazánkban a legelterjedtebb gyümölcs; gyümölcsfaállományunkból minden magyar állampolgárra két szilvafa jut. Hogy azután a gyümölcsfa-statisztika készítése során beleszámítottak a számlálóbiztosok minden magról kelt és sarjról nőtt suhángot - az nagyon valószínű. De azért valóban nagyon sok a szilvafánk, és ezek száma jelenleg az ország gyümölcsfáinak egynegyedét teszi ki. A szilvafák döntő többsége - a nagyarányú üzemi telepítések ellenére - a házikertekben, a szőlők között, az utak mellett, a kertekben és az udvarokban, elszórtan áll.
A kutatók a szilva őshazáját a Földközi-tenger keleti medencéje környékén gyanítják; valószínű, hogy Szíria, Irán, Örmény-Török- és Görögország népei termelték először. A természetleírással is foglalkozó római írók gyakran említik a szilvát. Ovidius a Metamorphoses (Átváltozások) című - 15 könyv terjedelmű - költeményében már pontos leírást ad róla: „és nedvdús szilvát, nemcsak feketét, de olyant is, mely sárgásan tud vetekedni a zsenge viasszal.”
A szilva viszonylag gyorsan elterjedt Európában az 56. északi szélességi fokig. Eljutott a többi kontinensekre, amelyek közül főként Dél-Amerikában (Argentína) termelnek sokat belőle. Európa adja a szilvatermés zömét. A legnagyobb szilvatermelő állam Románia, Németország és Bulgária, utána Magyarország következik. Sok szilvát termel még Franciaország, Lengyelország, Olaszország és az USA is.
Magyarországnak szinte minden táján folyik szilvatermelés kisebb-nagyobb mértékben. Elterjedtségére mutat számos szilvára utaló nevünk (Szilvásvárad, Szilvágy, Szilvás, Szilvásszentmárton, Vasszilvágy stb.) is.
Energiatartalom: 46 kcal, 192 kJ/100 gramm.
A szilva igen jó hatása van idegrendszerünkre. Serkenti az agyműködést, így leginkább frissítő hatása van. Ezen kívül az aszaltszilva az egyik legjobb vértisztító, és emésztést serkentő még aszalt formában is hashajtó hatású gyümölcs. Gazdag antioxidánsokban, flavonoidokban.
